home
***
CD-ROM
|
disk
|
FTP
|
other
***
search
/
Chip 1996 April
/
CHIP 1996 aprilis (CD06).zip
/
CHIP_CD06.ISO
/
hypertxt.arj
/
92
/
CA.CD
< prev
next >
Wrap
Text File
|
1995-09-14
|
9KB
|
151 lines
@VCA: Clipper, dBFast, Aspen@N
@VA Computer Associates adatbáziskezelôirôl@N
A világ szoftveriparának élén két cég áll: a Microsoft
és a Computer Associates (CA). Versengésük hátterérôl már
többször írtunk (legutóbb: '92/3., 65. oldal). Ezúttal a CA
júniusban kiadott ""jövôképébôl" @K(Statement of Direction)@N
szemelgetünk.
A 32 oldalas kiadvány részletesen bemutatja a CA által
felvásárolt Nantucket cég közismert Clipper adatbáziskezelô
nyelve, a Windows alatt futó CA dBFast, és a CA terveiben
körvonalazódó, Aspen kódnevû Clipper-továbbfejlesztés
képességeit a CA távlati fejlesztéseinek szemszögébôl.
""Xbase" a közös ""fedôneve" a dBase-nek és követôinek,
a FoxPro-nak, a Clippernek, a dBFast-nak és a többi hasonló
szoftvernek. A dBase-t, a FoxPro-t és a Clippert aligha kell
bemutatni a magyar szoftverfejlesztôknek. A dBFast kevésbé
ismert. Bár a CHIP-ben már írtunk róla, de ettôl aligha vált
a magyar programozók mindennapi munkaeszközévé -- a Windows
alatti szoftverfejlesztô eszközökre való átállás nem megy
egyik napról a másikra, sokakat elriaszt a szokatlan
(eseményvezérelt, grafikus megjelenítésû) környezet.
A CA-dBFast legutolsó verziója az 1.7-es. A CA a
közeljövôben tervezi piacra dobni a v2.0-t, amely szótár
(avagy tárház) alapú, integrált fejlesztési környezettel;
központi alkalmazáselem-kezelôvel (amely vizuális menü-,
adatbeviteli képernyô- és jelentés-szerkesztôt tartalmaz);
ezt a kezelôt kiegészítô, a Windows eseményvezérelt
felépítésének kezelését megkönnyítô ""szótárvezérelt"
forráskód-generátorokkal; és továbbfejlesztett hibakeresôvel
(debugger) szolgál.
A Clipper (követve a CA elnevezését: CA-Clipper) és a
dBFast elôtt nem áll hosszú jövô. Csak a Clippernek jelennek
meg újabb verziói (esetleg csak egyetlen), 5.x
verziószám(ok) alatt. A CA ezt átvezetésnek szánja az
Aspenhez, amely egybefogja majd a dBFast és a Clipper
jövôjét. Az Aspen objektumorientált, integrált grafikus
fejlesztôi környezettel felszerelt, client-server alapú
adatbázis-rendszer. Hiányolhatunk még valami kívánatos
vonást az Aspen jellemzôibôl? Na igen, persze,
többplatformos lesz és a hagyományos nyelvek (C, Pascal
stb.) compilereivel vetekedô programfutási sebességet nyújt
majd.
A CA rendkívül ambíciózus terveket vázol jövôképében.
Reményeik szerint az Aspen határozza meg a
dBase--FoxBase--FoxPro--Clipper csoport jövôjét. Az Aspen
válik @Ka@N nyelvvé, amelyen adatbázisokat kezelnek majd.
Érdekes bepillantani a rózsaszínû felhôk mögé, még ha tudjuk
is, hogy ennyi mindent (OOP, grafikus fejlesztôi környezet,
valódi compiler, client/server alkalmazások) nem lehet egyik
évrôl a másikra megvalósítani. Bár a CA hatalmas cég, és
csak úgy sugározza az eltökéltséget, hogy be akar (tehát be
fog) törni a PC-s szoftverpiacra, és meg akarja (meg fogja?)
szerezni a vezetô pozíciót minden fontosabb területen (talán
csak az operációs rendszert -- DOS, Windows, OS/2 --
kivéve), az Aspen-ígéretet aligha váltja be egyhamar. Nem
véletlen, hogy a Statement of Directionben egyetlen évszám
sem szerepel, nemhogy félévre, negyedévre pontos elôrejelzés
az Aspen komponenseinek megjelenésével kapcsolatban.
Ha ennyire rózsaszínû, bizonytalan határidejû
fejlesztésrôl van szó, miért érdemes mégis foglalkoznunk
vele? Mert a CA az CA, és ha ilyesmikrôl regél
kiadványaiban, akkor a tervek elôbb-utóbb termékekben fognak
testet ölteni. Az Aspen egyelôre olyannak tûnik, amibe
minden szépet és jót összesöpörtek. A fejlesztések során
majd kiderül, hogy mi és milyen ütemezéssel valósul meg
belôle. A tervek azonban nagyon érdekesek,
gondolatébresztôk.
Az ábrán az Aspen szerkezete látható. A ""repository"-t
""tárház"-nak fordíthatjuk, lényegében a fejlesztéshez
szükséges összes információt rendezett formában tároló
szoftverkomponenst jelent -- a CASE területérôl átvett
megoldás. Az RDD a Replaceable Database Driver rövidítése --
ez a technika a Clipper 5.0-ban jelent meg elôször,
különbözô adatbázis-megvalósítások használatát teszi
lehetôvé azonos kezelési felülettel. Az ""engine" itt olyan,
különálló szoftvert jelöl, amely a driverekhez hasonlóan
kommunikál más programokkal, de nem konkrét hardverelemeket
kezel, hanem alkalmazási programok hardverfüggetlenségét
hivatott megvalósítani (érzékeletesen: a
hardver--driver--engine--program vázlatos szerkezet egyik
eleme). A ""third party" kifejezés utal nagyvonalúan a
kívülálló cégek adatbáziskezelôire. A többi megnevezés
jelentése kézenfekvô, legalábbis fogalmi szinten (minden
részletet sajnos nem vehetünk sorra, a Statement of
Direction rendkívül tömör, egyben nagy lélegzetû látomás az
Aspenrôl).
Az Aspen szerkezete és a CA által közzétett információk
alapján úgy tûnik, pár éven belül végetér egy korszak a PC-s
adatbáziskezelôk világában. A letûnôben lévô korszak
jellemzôi ismertek, csak azért soroljuk fel ôket, hogy
lássuk, mi az, aminek búcsút mondhatunk majd. A tapasztalati
(evolúciós) úton továbbfejlesztett, tulajdonképpen egyetlen
programból álló adatbáziskezelôk (dBase-vonal és PC-s
konkurensei) helyébe moduláris (és ennek köszönhetôen
modulonként bôvíthetô, továbbfejleszthetô), együttmûködô
programok csoportjából álló, átfogó
rendszerfejlesztési--alkalmazási szoftvercsomagok jelennek
majd meg.
A változások több irányúak. A hagyományosan
karakter-alapú fejlesztôi és alkalmazási környezet
grafikussá válik. Grafikus kezelési felület (Graphical User
Interface) -- e kifejezés ma már közismert a
számítástechnikában. Az Aspen nemcsak a GUI-k alá való
programírást kívánja segíteni, maga a fejlesztôi környezet
is grafikus, objektumorientált alapú rendszer (lesz). E
forma megkönnyíti a hardverfüggetlen programok fejlesztését
(megfelelô háttér, azaz grafikus operációs rendszer --
Windows, OS/2 -- segítségével), és a grafikákat, képeket
stb. tartalmazó, multimédia-jellegû fejlesztéseket.
Az eljárásközpontú (procedurális) adatbáziskezelô
nyelveket (avagy az Xbase nyelvet) tárgyközpontú
(objektumorientált) továbbfejlesztéseik váltják fel,
forráskód-szintû kompatibilitás mellett (vagyis a meglévô
programok több-kevesebb átalakítással tovább fejleszthetôk).
Ugrásszerû váltásra készül a CA az alkalmazások futási
sebességét és memóriaigényét meghatározó fordítóprogram
terén. A prímszámokat keresô, klasszikus eratosthenes-i
szita sebességteszt futásideje a CA szerint így alakul az
egyes Xbase rendszerek alatt:
@KdBase IV 1.1 1030 másodperc
CA-Clipper Summer '87 540 s
FoxPro 409 s
CA-Clipper 5.01 175 s
Aspen (Windows alatt) 3 s
C (Windows alatt) 2 s@N
A dBase IV értelmezôvel (interpreter) futtatja a
programokat, a FoxPro (a CA nem ad meg verziószámot...) és a
Clipper Summer '87 p-code-ra fordít (ezt használja ki
például a magyar fejlesztésû Clipper-decompiler), a Clipper
5.01 pedig a változók hatáskörének pontos megadhatósága
révén gyorsabb csak ezeknél. Az Aspen pedig a C sebességét
közelíti, ez -- amikor valósággá válik -- drámai változást
hoz majd a PC-s adatbáziskezelôk piacán. Ez még akkor is
igaz, ha figyelembe vesszük, hogy a CA a ""C" mellôl is
elhagyta a verziószámot, a teljesen mellékes gyártóról
(Borland? Microsoft? Zortech? JPI? Watcom? Nem mindegy...)
nem is beszélve.
Itt a vége -- cikkünknek. A @KStatement of Direction@N
bemutatja, hogy a CA mindenre kiterjedô figyelemmel kívánja
megalapozni az Aspen jövôjét. Csak körítésként szerepelnek
az olyan, az Xbase rendszerekbôl mindmáig többé-kevésbé
hiányzó megoldások, mint a többplatformos, vegyes
gépállományú hálózatokon is futtatható adatbázisok
lehetôsége; SQL-alapú client/server adatbázisok lehetôsége;
fejlett adatbázis-integritási szolgáltatások (és ennek
köszönhetôen magasfokú hibatûrés).
@KBérces László@N